A L A P S Z A B Á L Y

Miskolc Mindszent Kolping Család Egyesületének

Módosított Alapszabálya

(Egységes szerkezetben)

A nemzetközi Kolping mozgalom szabályainak és programjának, az egyházi törvénykönyvnek (Codex Iuris Canonici, 1983) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvényben és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben – figyelemmel a 2013. évi CLXXVII. törvény 11. §-ában előírtakra is - foglaltak alapján Miskolc Mindszent Kolping Család - mint katolikus társadalmi szervezet működésének alapjául a következő alapszabályt fogadta el.

I.                  Általános rendelkezések

1./  A szervezet neve: Mindszent Kolping Család

2./ Székhelye: 3530 Miskolc, Mindszent tér 6.

3./ Működési terület: Miskolc város, Abádszalók város

4./ Az Egyesület jogi személy, közhasznú szervezet, határozatlan időre alakult.

5.) Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vételi száma: PK.61.175/1992

     Adószáma: 18415911-1-05

6.) Az Egyesület Email címe: mkcsalad@freemail.hu

7.) Egyesületünk honlap elérhetősége: //kolping.gportal.hu/

8.) A Kolping mozgalom jelképei: 

Az embléma egy négyzettel szorosan körberajzolt nagy K betűből áll. A K betű megvastagított függőleges szára fekete színű, a ferde szárai és a négyzet jobb oldali határoló vonala közötti terület szintén fekete színű, a ferde szárak és a négyzet alsó és felső határoló vonala közötti területek narancssárga színűek. A név és embléma szabadalmi védelem alatt áll, lajstromszáma: 164297.

II.               Rendeltetés és felépítés

1.      A Mindszent Kolping Család egyesületi keretben működő, családszerű, az életet végigkísérő, demokratikus és katolikus művelődési- és cselekvési közösség az egyéni képességek kibontakoztatására a folyton megújuló társadalomban.

2.    A Mindszent Kolping Család tagja a Magyar Kolping Szövetségnek és egyúttal a Nemzetközi Kolping Mozgalomnak is.

3.      A Kolping Családok tevékenysége az élet valamennyi területét felöleli.

III.    Célok és feladatok

A Mindszent Kolping Család feladatai a következők:

1. Tagjait tegye képessé arra, hogy a világban – így a családban, a munkahelyen, a szabadidőben, a társadalomban, az egyházban és az államban keresztényként tudjon helytállni.

2. Tagjainak is, de kívülállóknak is nyújtson segítséget életvitelükhöz.

3. Tagjainak a keresztény tanítás szerinti tevékenységén keresztül a közjót szolgálja, az egyház és a társadalom állandó megújulását segítse.

4. Oktatás, nevelés, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális és sport tevékenység

5. Célok:

                      - a tagoknak legyen szilárd vallásos meggyőződése

    - legyenek odaadók hívatásukban, kiválóak szakmájukban.

    - legyenek jó családanyák, családapák illetve családtagok

    - legyenek támaszai a társadalmi életnek

A Mindszent Kolping Család, mint művelődési és cselekvési közösség rendezvényein az alábbiakban kíván tevékenykedni:

                     - a Biblia olvasásával, tanulmányozásával, a keresztény társadalmi tanítás tanulmányozásával, egyházközségi karitatív szolgálatokkal, liturgikus rendezvényeken való részvétellel igyekszik a keresztény életstílust megvalósítani.

-          a munkát elsősorban szolgálatnak és nem pénzkeresésnek felfogva, példát mutatva igyekszik szakmai és hivatásbeli kötelességének eleget tenni.

-          az ifjúságnak a közösségi rendezvényekkel, oktatással és példával, a jó házasságra való felkészítésével, a házasoknak az azonos felfogásúak társaságának biztosításával, a gyermekneveléshez való segítségnyújtással igyekszik a meglévő családokat erősíteni és segíteni.

-          gyakorló terepet szolgáltat a közösségi szerepléshez, önsegélyező jellegű tevékenységéhez.

-          ellene hat a begubózásnak, nyitottá tesz a helyi és országos felelősség vállalására

-          „Az ember nem lehet meg vidámság nélkül” – mondta Kolping, és ezért a Kolping Család életéhez hozzátartozik a vidám társas együttlét is.

IV. Közhasznúság és anyagi források:

1.      A Miskolc Mindszent Kolping Család

-          Környezeti nevelés, oktatás, természet- és környezetvédelem 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről 64. § (1), (3)

-          Szabadidősport programok, szabadidősport rendezvények, szabadidősport infrastruktúrafejlesztések, szabadidősport humánerőforrás fejlesztések (képzések) 2011. évi CLXXXIX. törvény (1) 15.

-          Lelki- és Szociális egészség fejlesztése, kreatív önmegvalósítás segítése, közösségfejlesztő programok, közösségi turisztikai rendezvények, közösségépítő infrastruktúrafejlesztések, közösségépítő humánerőforrás fejlesztések (képzések) 2011.évi CLXXXIX. törvény (1) 4.

-          Betegségmegelőzés, drog prevenciós programok, egészséges táplálkozás, egészséges otthon programok, prevenciós humánerőforrás fejlesztések (képzések) 1997. évi CLIV. törvény 35. § (1), 144. § (1)-(2)

-          Nevelés, mint közszolgálat, különösen a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. tv. 1. § (2), 14. §, 18. § (2) f),

-          Szociális üdültetés: 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról

-          Helyi közművelődési tevékenységet, (1997. évi CXL törvény II. fejezet 76.§ - 81.§

-          Kulturális hagyományain, értékeink ápolása, kulturális örökség védelem, (2001. évi LXIV törvény 5.§ (1)

k ö z h a s z n ú.

2. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül mások is részesülhetnek.

3. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

4. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét tagjai közt nem oszthatja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.

5. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

V.               A Mindszenti Kolping Család gazdálkodása

1.  A Mindszent Kolping Család tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – a Mindszenti Kolping Család tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

2.      Az Egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett tagdíjakból, jogi és magánszemélyek hozzájárulásaiból, adományaiból, egyéb bevételekből, közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz kapcsolódó bevételekből, egyéb cél szerinti tevékenységből származó bevételekből képződik.

3.      A Mindszenti Kolping Család célja megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében azokat nem veszélyeztetve gazdasági vállalkozási tevékenységet is folytathat.

4.      Az Egyesület nevében vagy javára történő adomány gyűjtése nem járhat az adományozók, illetve más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.

  Az adománygyűjtéshez az elnök írásbeli meghatalmazása szükséges.

5.      Az Egyesület részére juttatott adományokat könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron veszi nyilvántartásba.

6.      Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől kapott esetleges támogatásról szerződésben határozza meg a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.

7.      Az Egyesület által nyújtott célszerinti juttatások nyilvántartása bárki által megismerhetőek.

8.      A Mindszent Kolping Család váltót illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, és csak olyan mértékben vehet fel vállalkozásfejlesztő hitelt, hogy azzal a közhasznú tevékenység ellátását ne veszélyeztesse.

Az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve törlesztésre nem használhatja fel.

9.      Az Egyesület közhasznú jogállásának megszüntetésekor köteles az esedékes köztartozásait rendezni és a közszolgáltatás ellátására vonatkozó szerződési kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

VI.            Tagfelvétel

1.      Tagként felvehető:

a./ aki a Kolping mozgalom feladatait és céljait elfogadja

b./ aki kész ebben a közösségben dolgozni és felelősséget vállalni

c./ az újonnan belépők vállalják, hogy első lépésben 6 hónapi próbaidőre veszik fel őket, aztán a közgyűlés dönt véglegesítésükről

 d./ aki vallását éli és gyakorolja

2.      A felvételről az elnökség dönt a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével

3.    Az egyesületi tagság a belépési kérelemnek a közgyűlés általi elfogadásával keletkezik.

VII.       A tagok jogosultak

a)  részt venni a közgyűlésen, az egyesület tevékenységében és rendezvényein;

b) tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhat a taggyűlésen

c) bármely tisztségre választhat;

d) bármely tisztségre megválasztható, amennyiben az egyéb törvényes feltételeknek megfelel;

e)  választhat és választható az egyesület szerveibe;

f)  köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek;

g)  nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását. 

VIII.    A tagok kötelességei

a)         köteles megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg   szervetek határozatait;

b)         köteles teljesíteni a Kolping Család tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladatait, és a tőle elvárható módon elősegíteni a Kolping Család célkitűzésének megvalósítását

 c)        köteles Magyar Kolping Szövetség - és a saját taggyűlésünk által megállapított tagdíjat késedelem nélkül befizetni

d)        a taggyűlésén részt venni.

IX.           A tagsági jogviszony megszűnése

A Mindszent Kolping Család tagság megszűnik:

a.) önkéntes kilépéssel,  amelyet az elnökséghez kell írásban bejelenteni a tagsági igazolvány visszaadásával.

b. ) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

c) törléssel: az  elnökség törléssel  a tag tagsági jogviszonyát megszűnteti,  ha a  tagdíjat több mint 12  hónapja   az elnökség írásban (postai úton, e-mailben vagy faxon)  történő   felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon beül,  sem fizeti meg.    A tag törléséről az elnökség a kezdeményezéstől számított 15 napon belül dönt.   A törlési eljárás alatt biztosítani kell a törlési indítvánnyal érintett tag védekezéshez való jogát, szükség esetén a tag meghallgatásával. A törlésről szóló határozattal szemben, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni a közgyűléséhez.

-       A felszólításnak tartalmaznia kell az Alapszabály IX./c.) pontjára történő hivatkozással, hogy ha az elmaradt tagdíjat a felszólítás kézhezvételét követő 30 napon belül nem fizeti meg, a tag tagsági jogviszonya törléssel megszűnik.

-       A tag tagsági jogviszonya törléssel

= amennyiben a törlést kimondó határozattal szemben fellebbezéssel nem élt, a fellebbezési határidő lejártát követő napon,

= amennyiben a törlésről szóló határozat ellen fellebbezéssel élt, a fellebbezést elbíráló döntés jogerőre emelkedésének napján  szűnik meg.

d) a tag kizárásával

    Az elnökség kizárhatja tagjai közül

-           azt a tagot, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott,

-           azt a tagot, aki a Kolping Család céljait súlyosan sérti, vagy veszélyezteti.

A kizárási eljárást első fokon az elnökség folytatja le. Az eljárás megindítását írásban (postai úton, e-mailben vagy faxon) bármely tag kezdeményezheti. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonytékait a kizárás kezdeményezésétől számított 15 napon belül írásban (postai úton, e-mailben vagy faxon) közölni kell. Lehetőséget kell biztosítani számára, hogy a kizárás a kezdeményezéséről szóló értesítés megküldését követő 5 napon belül a védekezést és a bizonyítékait írásban (postai úton, e-mailben vagy faxon) előadja. Az elnökség a kizárásról a soron következő elnökségi ülésen dönt. A taggal, az elnökség indoklással ellátott kizáró határozatát írásban (postai úton, e-mailben vagy faxon) közölni kell. A tag a kizáró határozattal szemben annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a közgyűléshez címzett, de az elnökségnél benyújtott fellebbezéssel élhet. A tag kizárásáról a legközelebbi közgyűlés dönt.

Az elnökség dönt első fokon a tag kizárása ügyében, másodfokon a közgyűlés jár el.

 A közgyűlés kizáró határozatával szemben fellebbezni a Magyar Kolping Szövetséghez lehet.

A tag kizárása tárgyában hozott jogerős határozattal szemben az Egyesület székhelye szerint illetékes bíróságnál keresetet lehet benyújtani attól az időponttól számított harminc napon belül, amikor a tag a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna.

X.              Szervek

             1. A Mindszent Kolping Család szervei a következők:

                  - közgyűlés

                  - elnökség

            2. Az Egyesület tisztségviselői nem lehetnek közeli hozzátartozók egymással.

3. Az Egyesület éves bevétele nem haladja meg az ötvenmillió forintot, így az

    Elnökségtől elkülönült felügyelő szervezet létrehozása nem szükséges.

XI.            A közgyűlés

a. A közgyűlés a Mindszent Kolping Család határozathozó szerve, amely az egész Kolping Családot érintő ügyekben hoz döntéseket.

b.       A közgyűlés a Mindszent Kolping Család tagjainak összessége. Minden tag szavazati joggal rendelkezik.

c.       A közgyűlés az elnökség tagjait: a világi elnököt, az egyházi elnököt, és a titkárt 4 éves időtartalomra választja. Továbbá 4 évre választja meg a pénztárost is.

Csak olyan tisztségviselő jelölhető és választható, aki előzetes nyilatkozatával kijelenti, hogy megfelel az összeférhetetlenségi szabályoknak, tájékoztatja a jelölési bizottságot arról, hogy más közhasznú szervezetnél tölt-e be tisztséget, nem töltött be olyan közhasznú szervezetnél vezető tisztséget, amely a köztartozás kiegyenlítése nélkül szűnt meg.

 Az elnökség választása titkosan történik. Valamennyi elnökségi tisztség újra választható.

d.      Az egyesület közgyűlését szükség szerint, de legalább évenként egyszer össze kell hívni. Sürgős esetekben az elnökség határozata alapján rendkívüli közgyűlés is összehívható. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli. A meghívót minden esetben 2 héttel korábban írásban, napirend közlésével kell elküldeni.

e.       Az elnökségnek közgyűlést kell összehívni, ha azt a tagság legalább egyharmada az ok megjelölésével kéri.

f.         A közgyűlést a világi elnök hívja össze, vezeti le, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, és ezeket kifelé képviseli.

g.      Jelölési-, indítványtételi-, választó és szavazati joggal azok a tagok rendelkeznek, akik a VII. c) bekezdésének eleget tettek. Ez nem vonatkozik a 10./2 bekezdés szerinti rendelkezésekre.

h.      A közgyűlés időpontjáról, helyéről, a közgyűlési meghívó tartalmáról, továbbá a jelölési javaslatok, és indítványok benyújtásának rendjéről az elnökség határoz.

i.        Ha a közgyűlés valamely határozata a Kolping mozgalom programjával, alapszabályaival és határozataival ellentétes, akkor a világi vagy az egyházi elnöknek haladéktalanul óvást kell tennie.

j.        A közgyűlés, elnökségi- és taggyűlések nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

k.      A közgyűlés napirendjéről – amelyhez a tagok módosító indítványokat nyújthatnak be – az ülés kezdetén a közgyűlés szavazással határoz. A közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagok 50%+1 fő jelen van.

A közgyűlés tisztségviselőiről, a levezető elnök és, a szavazatszámlálók személyéről a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz.

A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz, kivéve a tisztségviselők választását, amely titkos szavazással történik.

A közgyűlés határozatait a közgyűlésen szóban ki kell hirdetni. A határozatok írásba foglalásáról és a tagok általi megtekinthetőségéről az elnökség gondoskodik.

A határozatképtelenség miatt fél órán belül megismételt taggyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban kifejezetten felhívták. 

    l.  A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

- az alapszabály módosítása;

- az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

- a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása;

- az éves költségvetés elfogadása;

- az éves beszámoló elfogadása

m. A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza: az ülés megnevezését, időpontját, helyét, a levezető elnök nevét, a beszámolók és hozzászólások lényegét, a hozott határozatot; ezek szavazatainak arányát, a határozatképtelenség megállapítását, a napi rendet, valamint azt, amit a közgyűlés bármelyik tagja jegyzőkönyvben rögzíttetni kíván. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő tanú írja alá.

                        A jegyzőkönyv melléklete a jelenléti ív.

XII.        Az elnökség

a.       A Mindszent Kolping Család vezető szerve az elnökség.

b.      Az elnökség tagjai: világi elnök, egyházi elnök és a titkár, akiket 4 évre választanak meg.

c.       Az elnökség határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az indítvány elutasítottnak minősül.

d.      Elnökségi ülést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal kell tartani. Az ülést a Világi elnök hívja össze. Elnökségi ülést kell tartani akkor is, ha azt az elnökségi tagok egyharmada írásban, az okok megjelölésével kérik. Az elnökség ülései nyilvánosak.

e.       A költségvetésről, valamint az anyagi eszközök felhasználásáról az elnökség határoz. A bankszámla feletti rendelkezéshez minden esetben két, képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. Aláírási jog illeti meg a mindenkori világi elnököt, a titkárt. Kettőjük együttes aláírása szükséges az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezéshez.

f.        Az elnökség a III. pont szerinti céljainak és feladatainak megvalósítására a Kolping Családon belüli csoportokat (munkaközösségeket) hozhat létre.

g.      Az elnökségnek kell gondoskodni arról, hogy szükség esetén külön jogi személy intézze a vagyoni ügyeket a Kolping Mozgalom céljainak és feladatainak megfelelően.

h.      Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a következő elnökségi ülésen kell jóváhagyni.

XIII.    Az elnökségi tagok feladatai

1.      Az elnökség kollegiális vezetési szervnek tekinti magát, és együtt viseli a felelősséget a Kolping Család javáért.

2.      A világi elnök hívja össze az elnökségi gyűlést. Ő vezeti le az ülést és gondoskodik a határozatok megvalósításáról. Ő képviseli befelé és kifelé a Kolping Családot. Az elnökségnek és a közgyűlésnek tartozik felelősséggel.

3.      Az egyházi elnök a Kolping Család pasztorális felelőse. A pasztorális szolgálata abban áll, hogy az egyes tagok, valamint az egész közösséget hitbeli döntésekre készteti, és keresztény világi küldetésükben segítséget nyújt.

4.      A titkár felelős a levelezésért, a jegyzőkönyvek elkészítéséért, a sajtóval és a nyilvánossággal való kapcsolatok ápolásáért, amennyiben ezekkel a munkákkal más tagokat nem bíznak meg. Helyettesíti az elnököt annak akadályoztatása esetén. Az elnökséggel együtt felelős az elszámolásokért, elkészíti az évi elszámolást és azt jóváhagyásra az elnökségen keresztül a közgyűlés elé terjeszti. Feladatai közé tartozik az egyesület archívum kezelése is. Az elnökségnek és a közgyűlésnek tartozik felelősséggel.

XIV.      Pénztáros

Feladata a pénztár kezelése. Különösen fontos feladata, hogy a tagdíjak határidőre és teljes összegben beérkezzenek, valamint a központi hozzájárulásról való gondoskodás.

   A pénztárost a titkár ellenőrzi, és a közgyűlés menti fel.

XV.        A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok

1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

2) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

3) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy, vezető tisztségviselője nem lehet.

5) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

XVI.    A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése

(1) Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

c) visszahívással;

d) lemondással;

e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

(2) A jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

(3) A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

(4) Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

XVII.  Összeférhetetlenség

A döntéshozó szerv határozatának meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít,

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,

c) az, aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja vagy alapítója,

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll,

f) aki személyesen érdekelt a döntésben.

Nem minősül előnynek közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági viszony alapján nyújtott létesítő okiratának megfelelő cél szerinti juttatás.

Az Egyesület elnökségének tagjai kötelesek az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, ha ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betöltenek.

Az Egyesület a megengedett juttatások kivételével nem részesítheti célszerinti juttatásban a támogatót, az elnökséget és a felsoroltak hozzátartozóit

XVIII.                     Nyilvántartási szabályok, tájékoztatás, nyilvánosság

a.       Az Egyesület cél szerinti tevékenységéből, vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönített nyilvántartásban vezeti. Mint közhasznú szervezet kettős könyvvitelt köteles vezetni.

b.      Az Egyesület a testületi ülések jegyzőkönyve alapján - „Határozatok könyve” nyilvántartást vezet a hozott határozatokról. A nyilvántartás tartalmazza a határozatot hozó testület megnevezését, a határozathozatal időpontját, a határozat tartalmát és hatályát, valamint a határozatot támogatók és ellenzők számát.

c.       A közgyűlés határozatairól a jelenlévők egyidejűleg értesülnek, a távollévőket írásban tájékoztatja az Egyesület 15 napon belül.

d.      Az elnökség által hozott határozatokat, az ezt követő legközelebbi taggyűlésen az elnök tájékoztatja a tagságot, a távollévőket pedig írásban értesítik 15 napon belül.

Az 1-4 pontban leírtak: nyilvántartás, értesítés, a titkár feladata.

                  e.  A testületek jegyzőkönyveibe – az időpont titkárral való egyeztetés után – bárki betekinthet.

                  f.  Az Egyesület működése, szolgáltatásainak igénybevételi lehetősége a Kolping honlapon és a plébánián terjesztett időszakos kiadványokon, hirdetéseken keresztül nyilvános.

                  g.  Az éves közhasznúsági beszámoló mellékleteibe – a titkárral az időpont egyeztetése után – az Egyesület irodájában bárki betekinthet, illetve arról saját költségére másolatot készíthet.

                       A közhasznúsági beszámoló nyilvánosságra hozataláért a titkár a felelős.

                        A tagdíj éves összegét a Közgyűlés állapítja meg. Befizetésének módját és határidejét az Elnökség határozza meg.  A tagok tagdíj-befizetéseiről tagnyilvántartást kell vezetni.  

XIX.    Beszámolási szabályok

1.      Az Egyesület az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készít, amelynek elfogadása kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik.

2.      A közhasznúsági melléklet tartalmazza: a számviteli beszámolót, a költségvetési támogatás felhasználását, a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a cél szerinti juttatások kimutatását, a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét, továbbá az Egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét és a közhasznú tevékenységről tartott rövid beszámolót.

3.      Az Egyesület közhasznúsági beszámolóját az adott üzleti év mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig (május 31-ig) letétbe helyezni az Országos Bírósági Hivatalhoz történő megküldéssel a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon.

XX.        Alapítás

1.      A Kolping Családot 1991. január 26-án Miskolc városában a Nemzetközi Kolping Mozgalom törvényei és rendelkezései szerint alapították.

2.      Az alapító okirat kiállításának dátuma: 1992. január 26.

XXI.         Megszűnés

a) egyesülettel való egyesüléssel, egyesületekre történő szétválással,

b) a tagok megszűnést kimondó döntésével,

c) az egyesületet az arra jogosult szerv megszünteti,

d) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása

     lehetetlenné vált, és új cél meghatározása nem történt,

e) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

Az egyesület megszűnését kimondó döntés csak a jelenlévő tagok 4/5-ös    többségével hozott szavazati aránnyal hozható.

A Mindszent Kolping Család megszűnése esetén az archívum, az alapító okirat, zászló, pecsét, stb. a Magyar Kolping Szövetség tulajdonában kerülnek.

XXII. Záró rendelkezés

Az Alapszabály 1992. január 26-án lépett hatályba, módosítását a 2014. július 13-án megtartott Közgyűlés egyhangúan elfogadta.

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény valamint Ptk 61-64 §-ai és az egyéb hatályos jogszabályok az irányadók.

       Miskolc, 2014. július 13..

                                                                                               Dr. Sándor Csaba

                                                                                                       világi elnök sk.

Záradék:

Az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján, annak hatályos tartalmának.

Kelt: Miskolc, 2014. július 13..

                                                                                                 Dr. Sándor Csaba

                                                                                               az Egyesület elnöke sk.